Manapság egyre több emberre van szükség az építőiparban, amit a magas bérek is tükröznek. Ha tehát elbizonytalanodtál a jövődet illetően, vagy biztos megélhetést keresel, esetleg kipróbálnál valami újat, akkor az építőipar neked való.

Mi is az az építőipar pontosan?

Az építőipar olyan ágazat, amely a köz- és magánépületek, illetve az infrastruktúrák építésével foglalkozó szakmákat tömöríti magában. Az építésben és különböző belső épületek kialakításával foglalkozó vállalatok is ide tartoznak. Az építőipart három fő kategóriára bonthatjuk: speciális szaképítés, építkezés és ingatlanfejlesztés, valamint közműépítés.

A szaképítéshez tartozik az épület héjazatának építése, a szerkezeti munkák, és az épület befejezése. A szerkezeti munkákhoz soroljuk a falazást, betonozást, ácsmunkát, csőszerelést, tetőfedést, és a zsaluzást. Befejező munkának számít a berendezések beépítése, az elektromos szerelés, a szigetelés, a csempézés, a festés, burkolás és a belső falak építése.

Az építkezés és ingatlanfejlesztés elsősorban a lakóépületek (pl. családi házak, sorházak, lakótelepek) és nem lakóépületek (pl, üzletek, irodák, ipari épületek, iskolák, szabadidőközpontok) építését foglalja magában. Az ingatlanfejlesztés szerepe, hogy javítja az ingatlanok állapotát, így jobb áron lehet őket eladni magánszemélyek, befektetők, vagy a helyi hatóságok számára.

A közműépítés során jóval nagyobb projekteket hajtanak végre. Ilyen projekt lehet többek között viadukt, autópályák, vasúthálózatok, vízgátak, világítótornyok építése, közvilágítás kiépítése, vagy bizonyos földmunkák elvégzése. Mint a többi nagy volumenű építkezésnél, a közműépítéseknél is szakértők és építőipari dolgozók együttműködésére van szükség. Ezen a téren a megrendelők főleg az önkormányzati, vagy állami szférából kerülnek ki.

Milyen képesítésre van szükségem, ha az építőiparban szeretnék dolgozni?

Az építőipar nagyszerű lehetőséget nyújt azoknak, akik nem szeretnének, vagy nem áll módjukban tanulni. Minden építkezésnél akad munka segédmunkások számára is, amit gyorsan meg lehet tanulni a helyszínen, cserébe jól megfizetik. A feladatok nagy részét egyszerű kézi szerszámokkal végzik, de a nagyobb munkákhoz, mint például árokásás, vagy egyengetés, ma már gépeket használnak.

Az ilyen gépek működtetéséhez azonban speciális jogosítványra van szükség, amit az erre a célra létrehozott, nehézgépkezelő tanfolyam során szerezhetünk meg.

A gépkezelő tanfolyamnak ma már nics komoly feltétele, elegendő, ha jelentkező betöltötte a 18. életévét, valamint rendelkezik egy orvos által kiállított egészségügyi alkalmassági igazolással. Régebben ennél kicsit bonyolultabb volt a helyzet, ugyanis el kellett végezni egy gépkezelői OKJ-t, és csak utána lehet letenni a hatóági gépkezelői vizsgát.

A vizsgarendszer mellett a gépek besorolását is megváltoztatták. Az építőgépeket eredetileg kezelés szempontjából sorolták be nehézgép, – könnyűgép és – kisgép kategóriába. A szempontot egy-egy jellemző műszaki paraméter adta, mint például a kotróedény térfogata, vagy a gép teljesítménye. Ezt a fajta besorolást azonban megszüntették, a több száz féle géptípus helyett gépcsoportokba rendezik őket. Már nincsenek méret és súlykorlátok, és az üzemanyag-meghajtás sem számít. Egy szemléltető példa, hogy egy 1,5 tonnás elektromos targonca ugyanabba a gépcsoportba tartozik, mint egy 10 tonnás homlokvillás dízel targonca. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevesebb vizsgát kell tenni.

Akkor sincs szükség szakmai képesítésre, ha építőipari vállalkozást szeretnénk indítani. Cégtulajdonosként nem kell szakmával rendelkezni, ahhoz viszont, hogy szakmunkát végezhessen a cég, alkalmazni kell valakit, akinek az adott szakma a végzettsége. Máskülönben nem adhatunk számlát a munkáról. Ha sikerül alkalmazni egy szakmunkást, magunk is végezhetjük az adott tevékenységet, mindenféle papír nélkül.

A legtöbb lehetőségünk azonban kétségkívül akkor lesz, ha kitanulunk valamilyen szakmát. Természetesen munka közben is el lehet sajátítani mesterségek csínját-bínját, de az előbb is láthattuk, hogy papírok nélkül másokra vagyunk utalva. A legtöbb szakmaban már 1-2 alatt elvégezhető tanfolyamok állnak rendelkezésre.

Keresett szakmák az építőiparban

De mik is ezek a szakmák, amelyek ma is rendkívül keresettek?

Gázszerelő

A gázszerelő feladata a központifűtés és a gázhálózat rendszer kiépítése. Fűtésre minden házban és lakásban szükség van, fontos tehát, hogy jól képzett szakember végezze el a munkát. A legújabb képzéseken (kb. 1 év)  megismerkedhetnek a korszerű, környezetbarát megoldásokkal is.

Villanyszerelő

A villanyszerelőre legalább akkora szükség van egy új ház építésénél, mint egy régi felújításánál. A meghibásodott elektromos hálózatok nagy veszélyt jelentenek a régebbi házakra, így ajánlott a felújításuk. A rengeteg munka miatt így alig találunk szabad villanyszerelőt.

Szobafestő

A szobafestést bárki elvégezheti otthon, de miért ne bíznánk ezt is szakemberre? A gyakorlott kezek gyorsabban végeznek a munkával, és a végeredmény is garantáltan minőségi lesz. A szobafestő tanfolyam nem igényel szakmai előképzettséget, és viszonylag gyorsan el is végezhető.

Kőműves

A kőműves szakma a legnehezebbek közé tartozik, leginkább fizikai téren. Az sem ritka, hogy csak idénymunkára nyílik lehetőség. Ha valaki azonban ért hozzá és jól csinálja, nem csak itthon, de külföldön is szép összegeket kereshet.

Ablakos

A hivatalos megnevezés szerint nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő. A megfelelően beszerelt ablakokkal sokat spórolhatunk nyáron a klíma miatt, télen pedig a fűtés is hatékonyabb. Az emberek szívesen fizetnek a biztonságukért, ezért arra sem sajnálják a pénzt, hogy szakképzett nyílászáró szerelővel rakassák be a korszerű lakás ajtókat.

Ezek a tipikus mesterek, akikre mindig szükség van, ha építkezésről van szó. De rajtuk kívül ide tartoznak még az ácsok, vízvezeték-szerelők, burkolók, tetőfedők, homlokzatépítők, zsaluzók, állványozók, vakolók, burkolatszerelők, lakatosok. Láthatjuk, hogy rengeteg tevékenységi szakterületre lehet specializálódni. A döntés csak rajtunk áll.

Külföldi lehetőségek az építőiparban

Az építőipar nagy előnye, hogy a világon szinte bárhol el lehet benne helyezkedni, dolgos kezekre és szakértelemre ugyanis mindenhol szükség van. A mai világban persze semmi sem olyan egyszerű. Vannak olyan országok, ahol külön munkavállalási engedélyt kell igényelni, és csak annak birtokában dolgozhatunk ott. Ezt az engedélyt vízumon keresztül is megkaphatjuk, de kérhetünk külön munkavállalási engedélyt. Az engedély megszerzéséhez először találni kell egy munkáltatót, aki majd igényli nekünk az engedélyt.

Magyarként, az Európai Gazdasági Térség tagjaként, egyszerűbb a dolgunk Európán belül, ugyanis a legtöbb országban munkavállalási engedély nélkül is vállalhatunk munkát, ha van érvényes személyi igazolványunk, vagy útlevelünk. Ez önmagában viszont még nem elég, szükség lesz többnyelvű anyakönyvi kivonatra, üzemorvosi alkalmasságira, illetőségigazolásra, és még sorolhatnánk. A hosszú lista senkit ne riasszon vissza, mert miután kijutottunk, rengeteg tapasztalatot és anyagi tartalékot gyűjthetünk.