Kismértékben galamb-irányba mozdult a kommunikáció, de egy szigorító lépést is bejelentett az MNB. A kamatdöntő ülést követően megjelent közlemény utolsó bekezdésében volt egy kisebb, de fontos változás.

Míg korábban úgy fogalmaztak, hogy "az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeinek jelenlegi kondícióit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig tartja fenn. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését."

A mai közleményben viszont az szerepel, hogy "az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését."

Majd hozzátették, hogy "Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe."

A közleményből tehát kiolvasható, hogy a jegybank némileg elmozdult a januári szigorú hangvételtől, a kommunikációban már elválasztották az alapkamatot és az egynapos betéti tender kamatszintjét, de továbbra is óvatosan fogalmaznak - áll az Equilor elemzői kommentárjában.

Változnak a banki kötelező tartalékeszköz feltételei. Az MNB korábban már bejelentette, hogy április 1-től 5 százalékról 10 százalékra emelik a bankok számára előírt kötelező tartalékrátát, ma pedig újabb likviditáscsökkentő intézkedést jelentettek be.

A választható ráta után fizetett kamatot az egynapos betéti gyorstender kamatszintjére emelik. Virág Barnabás alelnök a döntést követő háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy a megváltozott feltételek mellett is bőséges marad a bankrendszeri likviditás. A jelenlegi, 12 000 milliárd forintos szabad likviditásból 4 000-4 500 milliárd forintos likviditás kerülhet lekötésre a bejelentett intézkedésekkel.

25 százalék felett a hazai infláció. Januárban folytatódott az áremelkedés, éves bázison 25,7 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal, mely 27 éves csúcsnak felel meg. Továbbra is rendkívül erőteljes az élelmiszerinfláció, illetve a háztartási energia áremelkedése, utóbbi idén szeptemberig velünk maradhat, de ez függ a lakossági árak tavaszi felülvizsgálatától.

Az élelmiszer-árstop esetleges kivezetése újabb inflációerősítő tényező lesz, bár annak időpontja továbbra is kérdéses. A vállalati, piaci energiaárak csökkenése a fogyasztói árakban jelentős késéssel, legkorábban a második-harmadik negyedévben jelentkezhet.

Az emelkedő bázis dezinflációs hatása április-májustól erősödhet, illetve a forint is nagymértékben erősödött az elmúlt időszakban, mely csökkenti az importált inflációt. A két tényező együttesen megágyazhat az inflációs fordulatnak, de továbbra is számos bizonytalansági tényező áll fenn. Az MNB szerint januárban már láttuk az inflációs csúcsot, melyet lassú csökkenés követhet.