Az örökbefogadás ügyintézéséhez személyes megjelenésre van szükség.
Ki jogosult örökbe fogadni gyermeket?
Gyermeket - a rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás, valamint a törvényben meghatározott, különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezett egyedül örökbe fogadni szándékozó személy általi örökbefogadás esetét kivéve - csak házastársak fogadhatnak örökbe.
Örökbefogadó az lehet aki:
- a 25. életévét betöltötte,
- cselekvőképes,
- aki a gyermeknél legalább 16 évvel, legfeljebb 45 évvel idősebb,
- és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására.
3 év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbefogadó szülő és a gyermek között legfeljebb 50 év a korkülönbség. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni.
Hogyan kell elindítani az örökbefogadást 2023-ban?
Az örökbefogadáshoz az örökbe fogadni szándékozó személynek, a gyermek törvényes képviselőjének egyező kérelme és a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának a hozzájárulása szükséges.
Örökbe fogadni főszabály szerint kiskorú gyermeket lehet. A14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes kiskorú a beleegyezésével fogadható örökbe. A tizennegyedik életévét be nem töltött, de ítélőképessége birtokában lévő kiskorú véleményét örökbefogadására vonatkozóan megfelelő súllyal figyelembe kell venni.
Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az örökbefogadás az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásával lép hatályba.
Az örökbefogadás során törekedni kell a gyermek nevelésében kívánatos folyamatosságra, különös tekintettel a gyermek családi kapcsolataira, nemzetiségére, vallására, anyanyelvére és kulturális gyökereire.
Az örökbefogadás előtti eljárás:
Az örökbefogadást megelőzi az örökbefogadás előtti eljárás. Az örökbefogadás előtti eljárás célja, hogy megállapítsák, az örökbefogadó(k) személyisége és körülményei alapján alkalmas-e/ alkalmasak-e a gyermek örökbefogadására.
Az örökbefogadás előtti eljárást Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő.
Az örökbe fogadni szándékozó személynek alkalmassági vizsgálaton és tanácsadáson kell részt vennie, továbbá környezettanulmányt végeznek. A korábban kötelező 40 órás felkészítő tanfolyam önkéntes elhatározás alapján továbbra is elvégezhető.
Örökbefogadás előtti gondozás:
Az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztését és az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személynek a gyermeket legalább egy hónapig a saját háztartásában kell gondoznia. Az örökbefogadás a gondozási idő eredményes eltelte után engedélyezhető.
Az örökbefogadás utánkövetése:
Az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásától számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti.
Az örökbefogadás formái: a nyílt és a titkos örökbefogadás
Nyílt örökbefogadás
Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő meghatározott, általa ismert örökbefogadó tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül - a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében - visszavonhatja.
A visszavonás lehetőségére a szülőt figyelmeztetni kell. Az örökbefogadáshoz történt hozzájárulás esetén a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével megszűnik.
A szülői felügyelet megszűnését a gyámhatóság állapítja meg. Nyílt örökbefogadás - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - szülői hozzájárulás esetén is a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre.
Titkos örökbefogadás
Titkos az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő olyan módon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, vagy, ha a szülő hozzájárulására e törvény szerint nincs szükség.
A hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek születése előtt is meg lehet tenni.A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított 6 héten belül – a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében – visszavonhatja.
A visszavonás lehetőségére a szülőt figyelmeztetni kell. Ebben az esetben a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhatóság állapítja meg.
Ha a gyermek a 6. életévét betöltötte vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról nem kap értesítést, és az örökbefogadásról hozott határozat ellen jogorvoslattal nem élhet.
Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő egymás természetes személyazonosító adatairól nem kap tájékoztatást.
Fizetési kötelezettség nincs, az eljárás illetékmentes.
Eljáró szerv: Gyámhatóság, Gyermekvédelmi szakszolgálat.
Ki nem fogadhat örökbe?
Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, és az, akinek gyermekét nevelésbe vették.
Kit lehet örökbe fogadni? Milyen gyereket lehet örökbe fogadni?
Örökbe fogadni - a házastárs kiskorú gyermekének örökbefogadása kivételével - olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei megfelelően nevelni nem képesek.
Milyen nevet fog viselni az örökbefogadott gyermek?
Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli fő szabály szerint.
Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadóknak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó családi nevét viselje.
Az örökbefogadók megállapodása alapján az örökbefogadott az örökbefogadók családi nevét együtt viselheti abban az esetben is, ha az örökbefogadók a családi nevüket nem kapcsolták össze.
Mi minősül nemzetközi örökbefogadásnak?
Nemzetközi örökbefogadásnak minősül, ha az örökbefogadás következtében a gyermek végleges jelleggel más országba kerül, függetlenül az örökbefogadó állampolgárságától és attól, hogy a gyermek állampolgársága megváltozik-e.
Vonatkozó jogszabályok:
- 2013.V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
- 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
- 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendeletaz anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
- 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról
Alapvető fogalmak az örökbefogadás témakörben:
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása.
Gyámhatóság: a fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a települési önkormányzat jegyzője, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző.
Gyámhivatal: a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti helyszíni szemle.
Környezettanulmány (helyzetértékelés): az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szerinti helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyv vagy feljegyzés.
