A szociális hozzájárulási adó törvény új szabályt alkalmaz a vállalkozók nyeresége után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső korlát vagy felső határ számítására. Az új fizetési korlát a korábbi egészségügyi hozzájárulás felső határa helyett alkalmazandó 2019. óta - olvashatjuk a Könyveléscentrum portál blogbejegyzésében.
Szociális hozzájárulási adó felső korlát (felső határ) szempontjából beszámító jövedelmek:
1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem. (pl. munkabér, megbízási díj, őstermelői tevékenység jövedelme, ingó-, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem függetlenül attól, hogy azt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem terhelte.)
2. A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat.
3. Az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.
4. A vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §] – tagi jövedelem, vállalkozói kivét.
5. Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §].
6. Az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §].
7. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §].
8. Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.
Amennyiben az 1-8. pontokban felsorolt jövedelmek adóévben elérik a minimálbér 24-szeresét (adófizetési felső határ), akkor a 4-8. pontoban szereplő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Szociális hozzájárulási adó felső korlát alakulása 2019 - 2023 között
Ha az adott évben szocho adófizetési felső határt már a fentiek szerint kapott jövedelmeink elérték az alábbi jövedelmek után az adott évben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnünk.
2019-ben a szociális hozzájárulási adófizetés felső határa 3.576.000 Ft, amibe beszámít az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem is! (24-szer 149.000 Ft)
2020-ban a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 3.864.000 Ft (24-szer 161.000 Ft)
2021-ben a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 3.864.000 Ft (24-szer 161.000 Ft)*
2022-ben a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 4.800.000 Ft (24-szer 200.000 Ft) – a minimálbér és minimum járulékokkal kapcsolatos cikkünket a linkre kattintva találod! Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a szociális hozzájárulási adó összege 2022-ben már csak 13%!
2023-ban a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 5.568.000 Ft (24-szer 232.000 Ft)
*Miért épp a 2021. január 1-ei minimálbérrel számolunk, ami megfelel a 2020. évi minimálbérnek? Ennek okát a Szocho. törvény 34. §-ában találjuk. A törvény szerint minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. A kivétel szabályokba az tartozik csak, ha a törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említ minimálbért. Ezen esetkben a minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. De ennek semmi köze nincs a szocho felső korlát számításához, tekintve, hogy az általános szabály.
A kifizető felé az osztalékot szerző magánszemélynek az osztalékról hozott döntéskor egy nyilatkozatot kell tennie ezzel összefüggésben.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyévben a személyi jövedelemadó köteles jövedelme eléri-e a minimálbér 24-szeresét.
Ha nem éri el, akkor annak összégéről, hogy mennyi jövedelmet vegyen figyelembe a kifizető. Az osztalék fizetés esetén fizetendő szociális hozzájárulási adó felső korlátra vonatkozó nyilatkozat mintát itt és itt is találhattok. De ezeket érdemes aktualizálni a jelenlegi adóévre.
Az alábbi jövedelmek mentesülhetnek a szociális hozzájárulási adó fizetés alól:
- a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §] – társas vállalkozásokból kivont jövedelem,
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
- az osztalék [Szja tv. 66. §] – társas vállalkozás osztaléka, osztalékelőlege; vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §] – egyéni vállalkozás osztaléka
1. osztalék
2. a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;
3. a kamatozó részvény kamata;
4. a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
5. az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;
6. a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
7. a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;
8. a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték
9. osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme – külföldi illetőségű előadóművészek jövedelme.
Részletek és további hasznos információk a témában a Könyveléscentrum oldalán,
