Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.

A tartási jog jogosultja, az eltartott csak természetes személy lehet. Ellenben a tartásra kötelezett, az eltartó jogi személy is lehet a tartási szerződésben.

A tartási jogot az átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni.

Életjáradéki jog

Ha a járadékadási kötelezettség ellenében a járadékadásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a járadékszolgáltatásra jogosult felhívására a járadékadásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a járadékszolgáltatásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként életjáradéki jogot kell bejegyezni.

Az életjáradéki jogot, az átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

Tartási, illetve életjáradéki szerződés esetén, amennyiben a jogosult a tartás, szolgáltatás fejében az ingatlan tulajdonjogát a kötelezettre átruházza, a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság hivatalból – erre irányuló külön kérelem nélkül – bejegyzi a bejegyzés alapjául szolgáló szerződésben kikötött tartási, illetve életjáradéki jogot.

Ki jogosult az életjáradék eljárásra?

A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből, vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. A kérelmet jogi képviselő útján kell benyújtani amennyiben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál.

Kizáró okok: (A tartási-, életjáradéki jog jogosultja, vagy a tartási-, életjáradéki joggal érintett ingatlan/ingatlan illetőség tulajdonosa.)

Milyen adatokat kell megadni?

A kötelezően előírt formanyomtatvány kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját/belső egyedi azonosítóját), állampolgárságát (cégjegyzékszámát, bírósági bejegyzésének számát, egyházi jogi személy nyilvántartási számát), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak a megjelölését, amelynek bejegyzését kérik.

Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő, vagy a jogi képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is.

Milyen iratok szükségesek egy életjáradék szerződés megkötéséhez?

A kérelmen túl be kell nyújtani a a tartási-, életjáradéki jog keletkezését, módosulását, igazoló közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat (tartási-, életjáradéki szerződés) 2 eredeti és 1 másolati példányát, amelynek tartalmaznia kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosulttól származó bejegyzési engedélyt, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat.

A bejegyzési engedély, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező külön okiratban is megadható.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárási díj jellege igazgatási szolgáltatási díj.

A díj mértéke változással érintett ingatlanonként 6600 forint.

Indokolt esetben kérelemre történő soronkívüli ügyintézés díja ingatlanonként 10000 forint, amely az alapeljárásért fizetendő díjon felül kell megfizetni.

Az eljárási díj megfizetése történhet az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben a járási hivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van bankkártyával, készpénz-átutalási megbízással (csekkel) illetve átutalással.

Eljárási díj megfizetése alól mentesülnek a személyes díjmentessében részesülők és a tárgyuknál fogva díjmentes eljárások.

Hol intézhetem el?

Járási Hivatal: XI. Kerületi Hivatal, XIV. Kerületi Hivatal

Milyen határidőket kell betartani járadék szerződés kötésekor?

Az általános ügyintézési határidő 21 nap. Azonban ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot - az általános ügyintézési határidőtől eltérően - 70 napon belül kell meghozni.

Ha törvény soron kívüli ügyintézést ír elő, eltérő rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő 15 nap. Indokolt esetben kérelemre soronkívüli ügyintézés engedélyezhető. Soronkívüli ügyintézés esetén az ügyintézési határidő az engedély megadásától számított még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő fele.

Jogorvoslati lehetőség: A döntés ellen főszabály szerint a kézhezvételtől számított 30 napon belül fellebbezésnek van helye.

Jogorvoslati lehetőség részletei: Megyei/Fővárosi Kormányhivatal

Kinek kell címezni a felllebezést?

(az elbíráslásra jogosult szerv): A megtámadott döntést hozó illetékes járási hivatal.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A járási hivatal döntése ellen főszabály szerint a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Az az érdekelt azonban, akinek a járási hivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kéri, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő fellebbezést.

A benyújtási határidő: Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.

Kell-e ellenjegyezni a szerződést?

Igen, mert a tartási-, életjáradéki jog bejegyzése az ingatlan átruházásával jár, a tartási, éltejáradéki jog bejegyzésével egyidejűleg a kötelezett tulajdonjoga is bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzés alapjául szolgáló szerződés közokiratba is foglalható.

Jogi személy lehet-e az eltartó?

Igen, a tartásra kötelezett jogi személy is lehet.

Tartási joggal terhelten elidegeníthető-e az ingatlan?

Igen, azonban az új tulajdonos köteles tűrni, hogy a tartásra jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén a tartási joggal terhelt ingatlanból - végrehajtás útján - kielégítést keressen - áll a Kormányablak.hu hivatalos oldalán.


Otthon